Kottakiadó
Oldal betöltése...

Cégközlemények

Ügyvezetői határozat társasági szerződés módosításáról

Alulírott – id. Ludvig József, mint a KONCERT 1234 Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetője – az alábbiak szerint módosítom a társasági szerződés 17.2. pontjának felhatalmazása alapján a 1998. február 18.-i keltezésű alapító okiratot (a társasági szerződést ) 2007.szeptember 3.-i hatállyal :

I./ A társasági szerződés 2. pontja helyébe lép :

2./ A társaság székhelye: 3530 Miskolc, Hadirokkantak u.20.II.e.3.

A társaság székhelye egyben a központi ügyintézés helye is.

2.1. A társaság fióktelepe : 1133 Budapest, Pannónia u.118. fsz.4.

II./ A társasági szerződés 3. pontja kiegészül a következőkkel :

22.11 Könyvkiadás

22.14 Hangfelvétel-kiadás

22.22 Máshova nem sorolt nyomás

22.25 Kisegítő nyomdai tevékenység

52.47 Könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem

52.50 Használtcikk-kiskereskedelem

70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

70.31 Ingatlanügynöki tevékenység

74.40 Hirdetés

80.42 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

92.31 Alkotó és előadó-művészet

Miskolc, 2007. szeptember 3.

Jogi információk

A www.kottakiado.hu üzemeltetője a Koncert 1234 Kft. Az oldal jogi működésével kapcsolatban a Magyar
Tartalomszolgáltatók Szövetsége által kiadott állásfoglalás az irányadó. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokon belül eltérnek egymástól a tartalmi szolgáltatók és a közvetítő szolgáltatók.
A két szolgáltatás közötti különbség az, hogy a tartalmi szolgáltató maga állít elő és tesz közzé saját tartalmat.
A közvetítő szolgáltató más által közzé tett információ elérését biztosítja.
A kottaletöltő szolgáltatása részben információs adatbázis, másrészt szabadon felhasználható zeneművek kottáinak közzététele. A kottaletöltőn található adatbázisban olyan hangzó anyagok is vannak, amelyeket a szerző hozzájárulásával, ideiglenes jelleggel reklámcélból kifejezetten a szerző kérésére tett fel a szolgáltató.
Amennyiben olyan adat kerül fel amely sérti más jogait – vélelmezett jogait – akkor sem felel a szolgáltató,
Szerzői jogi sértésért, ha eleget tesz az Ektv. 13. paragrafusában meghatározott értesítési eltávolítási eljárásnak.
A Koncert 1234 Kft a kottaletöltő.hu üzemeltetője tiszteletben tatja a személyes adatokat. De a szolgáltatásnak
feltétele a regisztráció kitöltése, amely nem tér ki bizalmas személyes adatokra. A regisztráció során tudomá – sunkra hozott adatokat bizalmasan kezeljük. A 2001 évi CVIII. törvényben foglaltak alapján használjuk fel.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról /kivonat/

A szerzői jogi védelem tárgya

1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.

(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:

a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,

b) a nyilvánosan tartott beszéd,

c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,

d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,

e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül,

f) a rádió- és a televíziójáték,

g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),

h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,

i) a fotóművészeti alkotás,

j) a térképmű és más térképészeti alkotás,

k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,

l) a műszaki létesítmény terve,

m) az iparművészeti alkotás és annak terve,

n) a jelmez- és díszletterv,

o) az ipari tervezőművészeti alkotás,

p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.

(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

(4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.

(5)

(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.

(7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.

(8) Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek.

A törvény hatálya

2. § Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.

3. § Azokban a kérdésekben, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

A szerzői jog

4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).

(2) Szerzői jogi védelem alatt áll – az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül – más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.

Közös művek

5. § (1) Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és – kétség esetén – egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.

(2) Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.

6. § (1) Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.

(2) Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni.

Gyűjteményes mű

7. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.

(2) A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és szomszédos jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait.

(3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi elemeire.

Név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mű

8. § Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.

A szerzői jogok keletkezése, a szerzői jogok a vagyoni forgalomban

9. § (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége.

(2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk.

(3) A vagyoni jogok – a (4)-(6) bekezdésekben foglaltak kivételével – nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.

(4) A vagyoni jogok örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet.

(5) A vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról egymás javára rendelkezhetnek.

(6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A jogszerző – a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában – a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.